A kapszulagardrób elméleti kereteiről ebben a cikkben írtam korábban. Most azonban álljon itt egy kis kedvcsináló. Íme 10 kellemes következmény, amiért még ma érdemes elkezdened a kísérletezést.
1. Anyagi felelősség
Mint minden egyszerűsítési lépés, ez is fejleszti a felelősségvállalási képességedet, ezáltal érettebbé tesz. És legtöbbünk esetében a ruhák szelektálásakor a legerősebb és legfájdalmasabb a szembesülés, hogy mennyi pénzt költöttünk el olyan dolgokra, amiket soha nem használunk. Így amellett, hogy általánosságban is nagyobb lesz a felelősségérzetünk, egyfajta anyagi felelősségvállalást is tanulunk általa. Minden későbbi ruhavásárlásnál alaposan át fogjuk gondolni, hogy biztos szükség van-e erre a darabra, és biztosan megér-e a mi számunkra ennyi pénzt. Ki fogjuk-e igazán használni, és nemcsak mondjuk azért akarjuk, mert éppen le van árazva, és ez egy kihagyhatatlan ajánlat. Hadd idézzek itt egy minimalista szerzőt. Igazából nem fogom idézni, csak a gondolat lényegét megragadni, mert sajnos nem emlékszem a pontos idézetre, és arra sem, hogy hol olvastam.
“Ha valamit 10 000 Ft helyett 5 000-ért vettél, akkor nem spóroltál 5 000 forintot, hanem elköltöttél 5 000-et.”
(Amit amúgy valószínűleg nem is akartál elkölteni, csak elcsábított az akció, de ezt már csak én teszem hozzá.) Ugye milyen húsbavágó gondolat?
2. Nagyobb önismeret, mélyebb őszinteség
Ahogy már a múltkori elméleti bevezetőben röviden utaltam rá, a kapszulagardróbbal való kísérletezés fejleszti az önismeretet. Elképzelhető, hogy a folyamat közben nagyon érdekes változások fognak meglepni. Bár én inkább úgy szeretem mondani, hogy egészen meglepő dolgokat is megtanulhatsz magadról, mert szerintem itt is csupán annyi történik, hogy lehántódik rólad a “felesleg”. Az emberek nem változnak, csak a felszínen tűnik úgy.
Az önismeret mélyülése során másként kezdünk viselkedni, mint korábban, de ez valójában nem változás, csak a rétegek lehámozása. Megint egy lépéssel közelebb kerülsz ahhoz, hogy a valódi, tiszta önmagad legyél, ennyi az egész.
Elképzelhető, hogy rájössz, hogy bizonyos színeket mégsem szeretsz – vagy ellenkezőleg, van olyan szín, amit eddig méltatlanul mellőztél, és teljesen rákattansz. Esetleg arra, hogy nem szereted a mintákat – vagy bizonyos mintákat. Vagy azzal szembesülsz, hogy bizonyos ruhadarabokat azért hanyagolsz, mert nem szereted az anyagukat vagy a szabásukat (pl. az a szoknya mégiscsak túl rövid már az ízlésednek). Esetleg végre leesik a tantusz, hogy már nem is jársz esküvőkre, színházba, vagy más olyan helyre, ami miatt sok-sok alkalmi ruhát kellene őrizgetned a szekrényedben. Ezek a tanulságok mindenkinél egyediek, de egyben biztos lehetsz: hogy az út borzasztó izgalmas lesz!
3. Könnyebb elengedés
Lehet, hogy te is nagyon ragaszkodsz a tárgyakhoz (vagy nemcsak a tárgyakhoz), és nehéz a számodra az elengedés. Nincs ebben semmi szégyellnivaló, sokan küzdünk ezzel, üdv a klubban! A jó hírem az, hogy mint minden, ez is fejleszthető. Egy kapszulagardrób összeállítása remek alkalom az elengedéssel való óvatos barátkozásra. Később pedig jó terepe a gyakorlásnak is. Ha elkezdesz kapszulagardróbozni, megtapasztalod, hogy kevesebb ruhadarabbal is pont ugyanolyan jó az élet, sőt!
Ez már önmagában kicsit felpiszkálja benned az elengedés iránti igényt, és ha tovább lépdelsz az úton, előbb-utóbb ki akarod majd próbálni a szelektálást is.
Elkezded kicsiben. Először csak egy bugyi. Vagy lehet, hogy egy zacskó bugyi. Vagy lehet, hogy egyből 4 zacskó kiszelektált ruha – ez sok tényezőtől függ. De ne foglalkozz azzal, hogy elsőre mennyit tudsz elengedni, ha netán nem vagy megelégedve magaddal. Ígérem, hogy jobb lesz. De egyébként meg nyugodtan legyél megelégedve magaddal, bármekkorát léptél. Mert léptél egyet, és ez szuper! Érezd meg a saját ütemedet! A lényeg csak az, hogy ne állj meg! Tök mindegy, mikor “érsz oda” – mert mint tudjuk, a lényeg maga az út, nem pedig a végcél.
4. Nagyobb önbizalom
Kapszulagardróbozás közben észre fogod venni, hogy mindig lesznek olyan darabok, amiket valahogy sokkal szívesebben, ezáltal gyakrabban viselsz a mindennapokban. Ezek az “abszolút kedvencek”, a „jolly joker darabok”.
Szereted az anyagukat, a mintájukat, a szabásukat, netán mindegyiket, de a lényeg, hogy azért viseled őket gyakran, mert amikor ezek vannak rajtad, akkor igazán önmagadnak érzed magad, jobb esetben igazán magabiztosnak és dögösnek is.
Mi következik ebből? Hogy a kapszulagardróbozás növeli az önbizalmat! Hiszen mivel lekorlátoztad a viselhető darabok számát, óhatatlanul többször fognak sorra kerülni a kedvenceid is, hát nem szuper? Sokkal jobban fogod érezni magad a bőrödben, meglátod! A legjobb hírt pedig még nem is mondtam. Jóval több bókot fogsz kapni. Komolyan. Hogy ez a kreatívabb szettjeidnek szól (lsd. következő pont), vagy az új ruhatár okozta jobb kisugárzásodnak, azt nem tudom, de nem mindegy? Soha korábban nem kaptam annyi bókot az öltözködésemre, mint amióta elkezdtem kapszulagardróbozni. De tény, hogy ehhez az is kell, hogy ne megúszósra tervezd a saját játékodat, és merd bátran variálni egymással a darabokat.
5. Nagyobb kreativitás
Első gondolatra az tűnne logikusnak, hogy a ruhadarabok limitálása valamiféle korlátot jelent majd. Valójában éppen az ellenkezője igaz. Ám hazudni nem szeretnék, az ígért előny, miszerint leegyszerűsödnek az öltözödési döntések, nem jelentkezik azonnal. Először nehezebb lesz, és valószínűleg sokkot fogsz kapni a szembesüléstől, hogy a jól bevált és kényelmes rutinpárosításokkal már nem tudsz túlélni a mindennapos ruhaválasztás során, és nem tudod már olyan könnyen elsunnyogni ezt a döntést, mint korábban. De aztán átkattan valami, és elkezded élvezni.
Hihetetlenül szabaddá és játékossá válik az egész, és felébreszti a szunnyadó kreativitásodat. Olyan ötletek és kombinációk jutnak eszedbe, mint soha korábban.
Ez egyszerűen azért van, mert “kénytelen vagy” kipróbálni szokatlan kombinációkat is, ha szeretnél egy kis változatosságot megélni a szettjeidben. Csőszoknya, mint top? Igen! Karkötő, mint medál? Naná! Tényleg a képzeleted szab határt, meg fogsz lepődni az ötleteiden!
6. Több idő
Ha elsőre nem is selejtezel, de már önmagában az, hogy különválasztod az éppen hordott darabokat a többitől, átláthatóvá teszi a szekrényt. 33 darab ugyanis (vagy amennyivel éppen dolgozol) nagyon kis helyen elfér.
Amikor kiválasztod a napi szettedet, elég lesz mindössze pár perc, hogy áttekintsd a kínálatot, és sokkal gyorsabban tudsz döntést hozni. Mert a “bőség zavara” bizony tényleg létező dolog.
Ebben a cikkben írtam korábban Obamáról és Steve Jobsról, emlékszel? Nekik ugyan kicsit nehezebb dolguk volt, de még nekünk, átlagembereknek is annyi döntést kell hoznunk mindennap, hogy vannak döntések, amiket jobb leegyszerűsíteni.
7. Könnyebb utazás
Én vagyok az az ember, aki az egyhetes ötödikes osztálykirándulásra annyi cuccal utazott, hogy hárman (de minimum ketten) kellettek a cipekedéshez. Ezt csak azért meséltem el, hogy lásd, honnan indultam. Ma már előfordul olyan is, hogy utazáskor egy vászonszatyorban elférnek a ruháim és a neszesszerem – akkor is, ha több napra megyek. Persze nem akarom azt állítani, hogy a kapszulagardrób váltotta meg számomra a világot, nyilván előtte is sokat fejlődtem tízéves korom óta, de azóta öltött magamhoz képest “extrém” méreteket ez a dolog, amióta kapszulagardróbozom.
Ha élesben gyakorlod a kombinálást, és már megértetted az alapgondolatot is, hogy a „kevesebb több”, akkor rájössz, hogy simán elég 4-5, egymással minden irányban jól variálható ruhadarabot magaddal vinned.
És nem viszel 3 pótfehérneműt sem, mert arra is rájössz, hogy semmi nem történik akkor sem, ha esetleg mégis kevésnek bizonyul, mert maximum majd kimosol egyet, és kész. Eluralkodik rajtad egyfajta “döntési és kombinálási magabiztosság”, amitől többé nem érzed szükségéd, hogy minél jobban bebiztosítsd a ruhatáradat, ha utazol.
8. Több hely az életedben
A gardróbegyszerűsítés nyomán maradt hely nemcsak fizikailag a térben, de átvitt értelemben is tapintható lesz.
Tisztul egy kicsit a mentális zaj, és tisztábbnak érzed majd a fejed. Ahol pedig hely szabadul fel, oda férnek új dolgok.
És itt nem arra gondolok, hogy rohanj el a legközelebbi boltba ruhát vásárolni, miután szelektáltál egy jót. Ami azt illeti, ezt egyáltalán nem javaslom, mert akkor megint elveszik a lényeg. Egyébként meg fogod látni, hogy egy alapos szelektálás után jó időre el is megy majd a kedved a vásárlástól. Inkább arra célzok, hogy ha elengedjük a régit, akkor helyet csinálunk a bejövő újnak. Nem fizikailag, hanem mentálisan. Nem az új tárgyaknak, hanem az új élményeknek, új embereknek, új lehetőségeknek.
9. Mélyebb érzelmek
Ha elkezded feltérképezni és megérteni a ruhákhoz való viszonyodat, egyre inkább letisztul benned a ruhákkal való kapcsolatod is. Megtanulod könnyebben megérezni, hogy melyik darabokat szereted igazán. Ezt Marie Kondo úgy mondja, hogy “örömet okoz-e” az adott ruhadarab? És tényleg, ezt lehet érezni. Ha eleinte nem is érzed egyértelműen, hidd el, meg fogod tanulni. Egy filmben azt mondták egyszer a sikeres golfütésre, de szerintem ide is illik, hogy: “Egy hangvilla rezdül meg a szívünkben.” És tényleg ilyen. Mármint amikor egy ruha örömet okoz. A golfütést sajnos nem tudom. És ha letisztul benned, hogy melyek ezek a ruhák, egyre fontosabbak lesznek. Egyre jobban meg fogod őket becsülni. Automatikusan több figyelmet fordítasz az ápolásukra, karbantartásukra, de még a tárolásukra is.
Kezded úgy érezni egy kicsit, mintha lelkük lenne nekik is. És mivel szereted őket, azt akarod, hogy minél hosszabb ideig érezzék jól magukat nálad.
Amelyik darabok iránt pedig nem így érzel, azokkal egyre inkább meglazul a viszonyod. Ha megválni eleinte nem is tudsz tőlük, de a ragaszkodásod leépülése akkor is elindul. És el fog jönni az a nap, amikor már elengedni sem lesz őket olyan nehéz.
10. Egyszerűbb ízlés
Az ízléseden is változásokat figyelhetsz meg. Itt is elkezd majd a gyakorlatban érvényesülni a “kevesebb több” elve. Megint egy egyszerű saját példa. A gimnáziumban én voltam az a lány, aki a 10 ujjából 8-on viselt gyűrűt. Később, a főiskola alatt az, aki mindig más színű táskát hordott, hozzáillő nyaklánccal, karkötővel és / vagy fülbevalóval, esetleg színben harmonizáló körömlakkal. Persze a kamaszos hév múlásával ez a mániám is alábbhagyott némileg, de amikor kapszulagardróbozni kezdtem, még mindig rengeteg ékszerem volt, amikből egészen sokat rendszeresen viseltem. Aztán a folyamat során ezek szépen lassan kikoptak a mindennapjaimból. Rájöttem, hogy egyszerűbb nélkülük az életem. És arra is, hogy nem ezektől fognak észrevenni az emberek, és én sem ezektől leszek elégedettebb a külsőmmel. Valahol olvastam egyszer, hogy onnan tudod, ha már rendben van az önbizalmad, ha már meztelenül, akár a tükör előtt is teljesen fesztelenül jól tudod érezni magad. Egyetértek. No nem mintha nekem nem lenne mit fejlődnöm e téren, de ez valóban jó mérce, jól le lehet vele követni a belső fejlődést.
Ahogy egyre jobban érzem magam a bőrömben, egyre kevésbé érzem szükségét, hogy “feldíszítsem” magam, és egyre szívesebben mutatom meg az utcán a valódi, sallangmentes önmagamat.
Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy ha te tényleg szeretsz valamit, pl. az ékszereket, akkor az „rossz”. Szó sincs róla. Ha tényleg szereted az ékszereket, a feltűnő ruhákat, a tűsarkút, vagy bármit, akkor hajrá, viseld őket bátran! De légy résen, hogy tényleg őszintén kedveled-e ezeket a dolgokat, vagy pedig csak arra használod őket, hogy folyamatosan kívülről kapj megerősítést, és ezzel próbáld növelni az önbizalmadat. Mert az én esetemben speciel ez történt.
Ha kérdésed vagy észrevételed van, oszd meg velem bátran a komment szekcióban vagy a kapcsolat menüpont alatt. Ha pedig szeretnél értesülni az újdonságokról, a főoldalon található “KÖVETÉS” gombra kattintva megteheted.
*A kép forrása: pixabay.com (Steve Adcock)
*A filmidézet forrása: Fejjel a falnak (Tin Cup), 1996, InterCom