De milyen egy egyszerűbb élet?

Manapság keringenek a köztudatban mindenféle divatos fogalmak és életmód irányzatok, melyekről talán már te is hallottál, mint pl. a „minimalizmus”, „death cleaning”, „decluttering”, „KonMari módszer”, és még sok hasonló (ha nem lennének ezek ismerősek, lábjegyzetben találsz hozzájuk magyarázatot.) Bármelyik iránt is elkötelezett valaki, ezekben mind van valami közös. Az, hogy mind az élet egyszerűsítésére törekednek. Én a magam részéről nem követem vakon egyik irányzatot sem (bár, ha címkéket kellene aggatnom magamra, akkor talán a minimalista megnevezéssel élnék szívesen), de amiben feltétlen hiszek, az az egyszerűsítés. Ezt az elvet követve igyekszem hát összeállítani magamnak a megfelelő, számomra jól működő eszköztárat – és ehhez onnan merítek, ahonnan éppen kell.

Mert akár követsz valamilyen irányzatot, akár hozzám hasonlóan egy saját, egyedi „montázst” készítesz magadnak a kiollózott darabkákból, a lényeget soha ne téveszd szem elől. Tedd fel magadnak gyakran azt a kérdést, hogy működik-e ez neked? A te életedbe beilleszthető-e?

Mert ha elveszel a részletekben, az egyes módszerek írott vagy íratlan szabályaiban, bármilyen módszerrel könnyen görcsöket okozhatsz magadnak – ezzel pedig az egész elveszti az eredeti értelmét. Ne bonyolítsd hát túl az egyszerűsítést! 🙂 A fontos te vagy. Hogy neked mi a jó. Hogy mi az, amitől valóban egyszerűbb lesz az életed, nem pedig újabb nyomást helyez rád.

Egy valóban egyszerűbb élet arról szól, hogy leásunk a mélybe, és megkeressük a saját gyökereinket. Ahonnan kiindul minden. Mi számomra a fontos az életben? Mik az értékeim? Mi okoz számomra örömet? Mik a szükségleteim? Mik azok a határok, amelyek átlépését nem engedem meg? Egyáltalán, vannak határaim? Mi az, amire nem szeretném pocsékolni az időmet? Egyáltalán, az időm számomra a legdrágább? Vagy esetleg a pénz fontos nekem? Vagy az emberi kapcsolatok? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ szépen lassan, ha elkezdünk egyszerűbben élni.

root-276636_1920

Az egyszerűsítés az a folyamat, amelynek során apránként, rétegenként lehántasz az életedről és magadról minden, aminek nincs ott helye, és nem oda tartozik. Ami nem értékes és lényeges a számodra. Mintha hagymát pucolnál.

Lenyesegeted az életedről azokat a vadhajtásokat, amiket te, vagy a külső világ odanövesztett. Megszabadulsz a kellektől és a muszájoktól. Egyre kevesebb lesz a kényszer. És egyre könnyebben lélegzel.

Ilyen értelemben mindez persze nem több, mint egy újabb önismereti eszköz. Abból viszont az egyik leghatékonyabb, amivel valaha találkoztam. És mint ilyen, természetesen ez sem könnyű. És nem is kényelmes. Néha nagyon nem az. Mert ha az lenne, akkor mindenki ezt csinálná, nemde?

A legnehezebb talán az benne, hogy át kell állítani a gondolkodásunkat rövidtávról hosszútávra. Taktikáról stratégiára. Az élet egyszerűsítése egy stratégia. Egy nagy célért dolgozunk apró és kitartó lépésekkel.

A látszólagos pillanatnyi könnyebbségeket gyakran fel kell áldozni valami nehezebbért és küzdelmesebbért annak érdekében, hogy hosszú távon legyen jobb és könnyebb nekünk. Nekem ez a folyamat legnagyobb kihívása.

És persze az utunk során gyakran szembesülünk szükség- és törvényszerű visszaesésekkel, hullámvölgyekkel is. Számomra megvilágító erejű volt a felfedezés, amikor rájöttem, hogy a tudatosság és egyszerűség útja nem egyenesen felfelé vezet. Mindannyian valahogy így képzeljük:

ahogy képzeljük

Miközben valójában ilyen:

valóság

Ha többet szeretnél megtudni minderről, a cikkek követésével lehetőséged nyílik arra, hogy felülj velem erre a hatalmas hullámvasútra, amit (egyszerűbb) életnek hívnak, és megtapasztald a fent és a lent szépségeit. Mert, hogy a „Vásott szülők” című film zárójelenetéből idézzek (az idézet nem lesz pontos, de kb. ez volt a tartalma): „Felülhettem volna a körhintára is, de én a hullámvasutat szeretem.” Ugye te is? 🙂

 

Lábjegyzet:

„minimalizmus”: Az eredetileg Joshua Fields Millburn és Ryan Nicodemus nevével fémjelzett amerikai életmód irányzat, melynek manapság már rengeteg más hangadója, és számtalan követője van. Bővebb információért ajánlom a könyvüket (Joshua Fields Millburn & Ryan Nicodemus – Minimalisták – Minden, ami igazán fontos, 2014, Athenaeum Kiadó), vagy az ebből készült filmet (Minimalizmus: Egy dokumentumfilm az igazán fontos dolgokról, 2015).

„death cleaning”: a svédek irányzata, amelynek lényege kb. az, hogy úgy lomtalanítsuk ki az életünket, mintha a halálunkra készülnénk. Innen kapta a nevét, ami tükörfordításban „haláltakarítás”.

„decluttering”: a minimalisták egyik divatos „szakkifejezése”, tükörfordításban zajtalanítás. Lényegében ez is lomtalanítás, mely nemcsak tárgyakra vonatkozhat, hanem az időnkre, e-mail fiókunkra, bármilyen területre, ami az életünkben megtisztítást igényel.

„KonMari módszer”: a KonMari, azaz Marie Kondo által képviselt rendszerezési és selejtezési irányzat, amely a mára klasszikussá vált első könyvével robbant be a köztudatba (Marie Kondo – Rend a lelke mindennek – A varázslatos japán módszer, amellyel örökre száműzheted a rendetlenséget az otthonodból, 2014, Kiskapu Kft.), illetve nemrégiben már TV sorozat is készült belőle (Tidying up with Marie Kondo, jelenleg a Netflixen elérhető).

Ha kérdésed vagy észrevételed van, oszd meg velem bátran a komment szekcióban vagy a kapcsolat menüpont alatt. Ha pedig szeretnél értesülni az újdonságokról, a jobb oldalon található „FOLLOW” gombra kattintva megteheted.

*A kép forrása: pixabay.com (cocoparisienne)

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: